Megbízási vagy tartós megbízási jogviszony? Ezekre a különbségekre kell figyelni a bérszámfejtésben
Updated: 17 hours ago
2026. január 1-jétől a tartós megbízási jogviszony önálló biztosítási jogviszonyként szerepel a társadalombiztosítási szabályok között. A hagyományos megbízás továbbra is alkalmazható, a két forma között azonban lényeges különbség van a biztosítás, a bejelentés és a minimum közterhek szempontjából.
A „tartós” megnevezés könnyen félrevezető lehet: egy hosszabb időre kötött vagy havonta elszámolt megbízás nem válik automatikusan tartós megbízási jogviszonnyá. A társadalombiztosítási besorolásnál annak van jelentősége, hogy a foglalkoztató milyen jogviszonyként jelenti be a megbízást a NAV-hoz.
Mitől lesz tartós a megbízás?
A Tbj. szerint tartós megbízási jogviszonynak az a megbízási jogviszony minősül, amelyet a foglalkoztató ekként jelent be a NAV-nak.
A bejelentés időpontja is eltér a két megbízási jogviszony között:
Hagyományos megbízásnál, ha a biztosítás csak utólag bírálható el, a bejelentést legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.
Tartós megbízásnál előzetes bejelentés szükséges: legkésőbb a biztosítás első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni a jogviszonyt.
A bejelentésre 2026-ban a 08E nyomtatvány szolgál; tartós megbízásnál a 1115-ös jogviszonykódot kell használni. A jogviszony lezárásáról és az előírt változások bejelentéséről szintén gondoskodni kell. A foglalkoztató dönthet az általános megbízási szabályok és a tartós megbízás szerinti biztosítási elbírálás között. Önmagában a szerződés időtartama vagy a havi rendszeres díjazás nem teszi kötelezővé az új forma alkalmazását. A NAV tájékoztatása szerint az új szabályokat a 2026. január 1-jétől létrejött megbízási jogviszonyokra lehet alkalmazni.
Mikor lesz biztosított a megbízott?
Hagyományos megbízásnál a biztosítás a járulékalapot képező jövedelem összegétől függ. A személyesen munkát végző megbízott akkor válik biztosítottá, ha ez a jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, rövidebb időszaknál pedig naptári naponként ennek harmincad részét.
2026-ban ez havi 96.840 forint, illetve napi 3.228 forint. A vizsgálatnál nem feltétlenül a szerződés szerinti bruttó díjat, hanem a járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.
Tartós megbízásnál ezzel szemben a biztosítás nem függ a jövedelem nagyságától: a megbízott alacsony díjazás vagy díjkifizetés hiányában is biztosított lehet. A saját jogú nyugdíjasokra a biztosítás alóli mentesség szabályai vonatkoznak.
A költségelszámolás mindkét formánál számít
Az önálló tevékenységnek minősülő megbízásnál mindkét esetben alkalmazható a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás.
A költségek levonása után kapott jövedelem az szja-előleg és főszabály szerint a közterhek számításának kiindulópontja. Tartós megbízásnál ehhez képest kell megvizsgálni a járulékfizetési alsó határt.
A hagyományos megbízásnál a minimálbér 30 százaléka biztosítási küszöb: azt dönti el, létrejön-e a biztosítás.
A tartós megbízásnál ugyanez az összeg a járulékfizetési alsó határ. Ha nincs mentesség vagy arányosítást indokoló körülmény, a közterheket legalább ebből az alapból kell megállapítani. Ezért ugyanaz a megbízási díj eltérő levonást és megbízói költséget eredményezhet a két jogviszonyban.
Példa: havi 80 000 forint a megbízási díj
Tegyük fel, hogy a jogviszony az egész hónapban fennáll, a megbízott nem saját jogú nyugdíjas, 10 százalékos költséghányadot alkalmaz, és nincs kedvezmény vagy minimumalap alóli mentesség. A megbízó az általános szocho szabályok szerint adózik.
A járulékalapot képező jövedelem: 80 000 × 90% = 72 000 forint.
Elszámolási tétel | Hagyományos megbízás | Tartós megbízás |
Bruttó megbízási díj | 80 000 Ft | 80 000 Ft |
Költséghányad utáni jövedelem | 72 000 Ft | 72 000 Ft |
Levont szja-előleg | 10 800 Ft | 10 800 Ft |
Megbízottól levont tb-járulék | 0 Ft | 13 320 Ft |
Megbízott nettó díja | 69 200 Ft | 55 880 Ft |
Megbízót terhelő járulékkülönbözet | 0 Ft | 4 595 Ft |
Megbízót terhelő szocho | 9 360 Ft | 12 589 Ft |
Megbízó teljes költsége | 89 360 Ft | 89 360 Ft |
Hagyományos megbízásnál a 72 000 forintos jövedelem nem éri el a biztosítási küszöböt, ezért a példában nem keletkezik biztosítás és tb-járulék-levonás.
Tartós megbízásnál a megbízottól a tényleges, 72 000 forintos jövedelem utáni járulékot kell levonni. A 96 840 forintos minimumalaphoz hiányzó 24 840 forint utáni járulékot a megbízó viseli. A szocho alapja ebben az esetben szintén 96 840 forint.
Mi történik, ha nincs díjkifizetés?
Tartós megbízásnál a kifizetés elmaradása önmagában nem szünteti meg a havi közteherfizetést. Ha a biztosítás fennáll, és a minimumalap alkalmazása alól nincs kivétel, a járulékot és a szochót legalább az alsó határ után meg kell fizetni.
Ez díjazás nélküli megbízásnál is költséget jelenthet a megbízónak. Nem helyes tehát abból kiindulni, hogy amelyik hónapban nem történik utalás, arra a hónapra nincs fizetési kötelezettség.
Munkajogi kitekintés
A tartós megbízási jogviszony TB-szempontú minősítése nem dönti el, hogy a felek között polgári jogi megbízási jogviszony vagy munkaviszony áll-e fenn. A munkavégzés tényleges körülményei – így különösen az utasítási jog, a munkarend, a személyes munkavégzés, a rendelkezésre állás és a szervezeti függőség – alapján külön munkajogi minősítést is szükséges elvégezni.
Jogszabályi háttér és szakmai forrás
2019 évi CXXII. törvény (Tbj.), különösen a 4. § 23. pontja, a 6. §, a 27. § és a 77. §.
2020 évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról, különösen az 1. § (10) bekezdése.
2021 évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, különösen az önálló tevékenységre és az adóelőlegre vonatkozó rendelkezések.
2022 évi CL. törvény az adózás rendjéről, 1. melléklet.
2023 évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól.
A cikk a belföldi, általános adózási és biztosítási szabályokat mutatja be. Az EKHO, a KIVA és a nemzetközi biztosítási helyzetek külön vizsgálatot igényelnek.
Comments